Hamis mámor ringatásában meddig hagyod még magad?

Alvajársz és keserű lesz az ébredés,

a határon Kerberosz fogad.

Mit mondasz majd, ha kérdi, tükröd miért oly homályos?

Belépsz, rájössz, a kapun túl már nincs visszaút.

Anubisztól kaptál meghívót,

át kell menned a mángorlón.

Ingyen nincs üdvösség, a poklok legmélyére menj.

Siránkozol, jajgatsz, hogy elbánt veled az élet.

Nézd és érezd át, mit tettél te?

A 7 főbűnt ne szépítsd,

csak hiszed, hogy soha el nem követted.

Letagadod, s felmented magad,

de görnyedve hátadon viszed.

Látod? A mélységben az van, amiért ezt éled.

Ok és okozat, valamit valamiért.

Fizetséget adsz és kapsz minden egyes tettedért.

A Halált ne féld, ő a megváltó.

Merj legény lenni a gáton, nézz a szemébe,

mondd ki: én vagyok az ok.

S másokra hiába mutogatok.

A sarkon túl Lucifer rád köszön,

te rettegve ránézel, ez már a vég?

Kacagva szól:

- Oh dehogy, csak most kezdődik a tánc,

mennyországba jutsz a dögszagon át.