...Sors úr ott magasodik feletted,

már nem félsz, koronád leveszed,

földig hajolsz önnön nagyságod előtt,

s a szálkát kiveszed szemedből,

nagylelkű ajándékod csillog a porban,

gyémántként ragyog ott lent,

érte álarcod adtad oda,

ami jár, az jár, mondtad szerényen,

többé nem tartozol senkinek,

a mérleg nyelve középen van...