Varjú felettem,

őseimnek üzenem,

égetem múltam,

menyasszonyi fátyol

a tűzön ellobban,

szabadon lépek,

szabadon járom a táncom.

Lélegzem szabadon,

szabadon éneklem:

rajtam már nem fog az átok,

ükapámra gondolok,

s a szívem kitárom.

Kezdődik új kör,

a félelem már nem gyötör.

Szabadon lépek,

szabadon élek,

szabadon járom táncom a földön.