...kinek a fájdalma fáj bennem olthatatlan?

mint erdei tűzvész, eléget mindent, mi útjába akad,

kinek könnye árad patakokban

arcomon?

árvíz a Tiszán, s a halál nyomomba oson,

mi történt akkor a sötétben?

mi nem történt, mikor történhetett volna?

kié ez a szív, mi üres mint a kongó hordó,

s kinek feje zakatol fejemben,

mint a semmibe száguldó mozdony?

hol voltam, mikor nem voltam?

mit láttam, hol jártam, hol madár sem jár?

ezernyi kérdés naponta,

némán suttogva, folyton susogva

megfojt, abba nem hagyja,

fülemben örökös monológ,

a lenni, vagy nem lenni

küzdelme befagyaszt, élet-halál között lebegni

e sors lett hozományom,

már rég nem lehet menni, vagy nem menni,

itt maradni lehetetlen, elmenni kétségtelen

a legjobb megoldás lenne, de nem lehetséges,

s eszköztelen maradva maradok tiszteletlen:

hát basszátok meg, senki sincs itt, ki segítsen?