… hátam mögött van a rejtély,

sosem látom őt, a titkos szeretőt,

ki mindig visszatér,

bárhová is mennék,

nincs hova menekülni,

mint az árnyék,

úgy jár nyomomba,

s vele jön a rettegés,

kiáltanék, de hangom sincs,

s erőm messze elreppent,

mint riadt madárka,

ha jő a héja,

mozdulnék, ha itt a vég,

de a félelem megdermeszt,

míg álmomban fel nem ébred

árnyékharcos énem,

s ráordít torkomszakadtából

a mögöttem nyomuló rémre,

most már elég,

nem bánthatsz többé, sohatöbbé,

neeeeem! …