Halni kell, hogy születhess,

az élet kapujához így léphetsz.

Jöjj szívem, ismerlek, várlak,

érzem, békét hozol világodnak.

Képzeletben fogom csöppnyi kezed,

őrangyalod vagyok, utadon megyek veled.

Most tél van, fagyos még a hegy,

a szikla meg-megremeg,

kő leomlik, gyászt temet.

Hamarosan új tavasz közeleg,

 langyos szellő fújja messze a bánatot,

nyíljon minden szavad gyöngyvirágot.

Nap szárítsa a hajnali harmatot

kedves arcodról, s könnyes szemed

újra ragyogjon.

Csillanjon a fény mosolyodon,

áradjon mindenkire jóságod.

Ez a kívánságom!

Tudom, így lesz, már nem csak hiszem,

a bizonyosság óvó tekintete

kísérjen utadon vándor,

s a Teremtő kegyelme reád szálljon!