Gyönyörködöm az utca forgatagában,

az ezer -féle mozdulatban, hangban,

mely rendületlen halad a rend felé,

a kirakatból huncutul rámkacsintó

meggypiros átmeneti kabátban,

a bicegő postásban, kék szemében,

és a Felkelő nap házában.

Gyönyörködöm minden egyes esőcseppben,

a pocsolyában megcsillanó napsugárban,

minden félszeg kamaszmosolyban,

méltóságteljes épületek homlokzatában,

meg a híd felett reppenő sirályban,

a közeli rét őszköszöntő zöldjében,

az elhervadt virágokban, leveleit sirató fákban,

a padlásfeljáróban, mamám foltos kötényében,

a gőzölgő fahéjas szilvásgombócban,

a fodros szoknyás szeplős kislányban,

Gyönyörködöm a világban, benned,

és magamban, akit megláttam általad.