...tudd, mennyire hálás vagyok érted,

a találkozásokért, beszélgetésekért,

és hallgatásokért, főként azokért...

nélküled sosem látom meg arcom

árnyékos felét...

tudd, hogy tudom ki vagyok én,

s ki vagy te,

tudd, mit én tudok, azt te is tudod,

s mit te tudsz, és is tudom,

vajon ki kinek a tükre?

az éji varázs titkokat sejtet,

fekete fátyol a földre lebeg,

még egyszer, utoljára, nélküled...

doktorúr! búcsúzom: - elmehetek?

- nem! ön elmebeteg!