...egy kérdés az örökségem,

nyugtalan szellemek

rángatnak egész életemben,

van-e hely számomra,

békém vajon meglelem-e?

sehová sem illek,

családom sincs,

senkim sincsen,

zsákutca a jelenem,

a titok, mint az ítélet kardja

lebeg örökké fájó fejem felett,

apám apja apja-e,

vagy csak papíron?

s nekem ki az apám,

igazi, vagy mostohám,

ki mostohán bánt velem,

a gúny rászáradt bőrömre,

undorító érintése foltokban

viszket, lemarnám magamról

a tegnapot, a holnapot,

s az igazit csak képzeltem,

nem volt ott, hogy megvédjen engem,

kitörlöm hát azt a napot,

új történetet írok

magamnak,

hol a fák is égig érnek,

öröm és bánat összeférnek,

kitagadottak megbékélnek,

megesett nők szembe néznek,

emelt fővel tovább lépnek,

új utakra merészkednek,

ma és mindörökkön örökké...

így legyen!